Mikor van létjogosultsága az altatásban végzett fogászati kezelésnek?
Minden olyan esetben, amikor valamilyen körülmény nagyban megnehezíti, akár lehetetlenné teszi a pusztán helyi érzéstelenítésben végzett ellátást. Én is jobban szeretem, ha a hagyományos módon lebonyolítható a beavatkozás.
Ám ha az a tét, hogy vagy altatásban kezelünk valakit, akinek fogorvosi ellátásra van szüksége vagy sehogy, akkor nem kérdés, mire szavazok.
Említek néhány példát. Kifejezetten indokolt az altatásban végzett beavatkozás a testi vagy szellemi fogyatékkal, autizmussal élőknél, akik az állapotuk miatt képtelenek együttműködni, nyugodtan, mozdulatlanul ülni. A pánikbetegségben szenvedők esetében is szóba jöhet, mint megoldás. Alkalmazzuk extrém mértékű garatreflex esetén, vagy ha komplex, többlépcsős kezelést szeretnénk egyben letudni, illetve gyermekeknél, amíg túl kicsik ahhoz, hogy kooperáljanak. Nagyon erős faktor a kezeléstől való félelem, szorongás. Az altatott páciensek felénél ez az indok.
Vannak olyan szakmai vélemények, amelyek szerint a félelem nem elég érv.
Tény, hogy az altatás járhat némi kockázattal, ám ha valaki ragaszkodik hozzá, biztosítjuk a lehetőséget, hiszen még mindig jobb, ha így kezeljük, mint hogy a félelmei miatt el sem jön a szükséges beavatkozásra vagy ha el is jön, annyira szorong, hogy együttműködésre képtelen.
Mik az altatásos ellátás fokozatai?
Sokszor annyi elég, ha a lokális érzéstelenítés mellé egy nyugtatót kap a páciens. A dinitrogén-oxiddal, közismert nevén kéjgázzal végzett éber szedáció során a páciens kommunikál, képes együttműködni, ám a kábult állapotnak köszönhetően a feszültség és a félelem megszűnik, a kezelést a ténylegesnél jóval rövidebbnek éli meg, nem marad rossz emléke. A mélyaltatás az egész testre kiterjedő általános érzéstelenítés, pontosan az, amit a kórházi műtéteknél alkalmaznak.
Mitől függ, hogy mely metódusra esik a választás?
A probléma fajtájától, a félelem mértékétől, illetve leginkább a páciens döntésétől. Akárhogyan is határoz, a gyors, precíz és fájdalommentes beavatkozás mellett még egy dolog szavatolt, a biztonság.
A szedációt, altatást minden esetben aneszteziológus szakorvos végzi. A Madentába járó szakember, dr. Magyary Zsolt több évtizedes szakmai tapasztalattal bíró kiváló aneszteziológus, egyben kardiológus. Rendelőnkben adott a teljes infrastruktúra: rendkívül korszerű altatógép, kábító- és fájdalomcsillapító gyógyszerek, nem utolsósorban pedig egy pihenő-/ébredőszoba ággyal.
Hogyan zajlik a páciens felvilágosítása?
A konzultáció során felhívjuk a figyelmét az anesztézia kockázataira, illetve feltételeire: negatív mellkasi röntgen és EKG, jó laboreredmények. A leleteket minden esetben az aneszteziológus kolléga elemzi. A feltételek minden korosztályra érvényesek; az altatás kockázatait zárjuk ki ezekkel a szigorú megelőző lépésekkel. Aki nem altatható, azt nem vállaljuk, hiszen minden esetben a páciens biztonsága az elsődleges szempont.
Milyen kihívások elé állítja a fogorvost az altatásban végzett kezelés?
Mivel mindössze két óra áll rendelkezésünkre, amit nem léphetünk túl, így minden ilyen alkalom gondos tervezést igényel. Priorizálunk, meghatározzuk, mi az, ami elsődlegesen fontos, hiszen menet közben adódhatnak nem várt események. Előfordul, hogy csak a tényleges beavatkozás során fedezünk fel egy mélyen lyukas fogat, mert az állapotfelméréskor nem volt lehetőség röntgenfelvétel készítésére, mivel a páciens fogyatékkal élő személy, aki nem képes kooperálni. Minden lehet hosszadalmasabb, mint ahogyan azt elterveztük; még egy tömést sem lehet percre pontosan meghatározni, pláne egy többlépcsős szájsebészeti beavatkozást! A cél az időkorlátok betartása, nem pedig az, hogy mindent „lezavarjunk”. Ha nem fér bele az összes lépés az egy ülésbe, inkább kitűzünk egy újabb időpontot.
Milyen beavatkozásokat végeznek altatásban?
Az igényeknek megfelelően a komplex szájsebészeti beavatkozásoktól kezdve a bölcsességfog-eltávolításon és gyökérkezelésen át a fogtömésig bármit, de van, aki az extrém fognyaki érzékenysége miatt a fogkő-eltávolításhoz is altatást vagy bódítást kér.
Mélyaltatáskor mennyi idő alatt alszik el a beteg?
Néhány perc alatt. A kar egy vénájába kanült helyezünk, erre csatlakoztatjuk az altatószert szállító infúziót. A páciens észre sem veszi, hogy elkezdődött a folyamat, és máris alszik. Fogászati kezelés esetén a páciens orrán keresztül a légcsövébe vezetett rugalmas műanyag csővel – úgynevezett tubussal –biztosítjuk a légutat. Azt is megakadályozzuk, hogy fogtörmelék, vér jusson a tüdőbe. A szájat szájterpesz alkalmazásával nyitjuk ki, így tudjuk elvégezni a szükséges kezelést.
Hogyan ébred a páciens?
Az ébresztés körülbelül 5 perc. Ahogyan ürülnek a gyógyszerek, újra beindul a légzési aktivitás, ekkor húzzuk ki a tubust. A páciens átkerül az ébredőszobába, ahol az aneszteziológus vagy az asszisztense felügyeli két órán át, míg lecsöpög neki egy újabb infúzió. Az altatásban kezelt pácienseket minden esetben kizárólag kísérővel bocsátjuk haza.
Nem minden esetben, de olykor felléphet enyhe orrvérzés, hányinger, ritkán hányás, átmeneti kábaság.
Hogyan élik meg a páciensek a beavatkozást?
Az ébredés utáni reakciók egyéntől függőek, hiszen az altatás minden formája felerősíti az aktuális lelkiállapotot. Van, aki az álmában megkezdett párbeszédet folytatja, esetleg, ha épp egy nehezebb időszakot él meg, sírva ébred.
Ám a leggyakoribb mégis az, hogy a páciens mosolyogva, akár nevetve nyitja ki a szemét.
Jókedve pedig csak fokozódik, amikor a tükörbe pillantva szembetalálkozik megújult önmagával.
Köszönjük dr. Magyary Zsoltnak a cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget!